Évfordulónaptár – Iskolatörténet

2016. november 17.              90 ± 10 év




    „Tudom, hogy világosság és fény nélkül nincs emlékezet, és nincs idő, s az emberi szellemnek nincs halhatatlan szeretete és méltósága.”
(Fekete István)

    A 90 kerek szám. Nem annyira, mint a 100, de kerek szám. Aki 90 évvel ezelőtt született, mint az angol királynő, 10 év múlva születésének 100. évfordulóját ünnepli. Nyilvánvaló a címből, hogy nem Erzsébet királynőre, vagy más 90 éves személyre szeretném emlékeztetni a honlap olvasóit. Monorierdő életében jelentős eseményre került sor 1926-ban.
    Emlékezve fontos, hogy az utókornak pontosan határozzuk meg, mire emlékezünk. 2016-ban arra, hogy 90 évvel ezelőtt kezdődött „Monorierdőn – akkori nevén Alsótanyán – a népiskolai oktatás”. 1 év múlva „már az új épületben, mint a Monor Őr utcai iskola tagiskolájaként” folytatódott a tanítás. Így 2017-ben lesz 90 éves a régi iskola épülete – helyesebben annak romjai. Monorierdő mindkét évben jogosan ünnepel, tart – ha akar – megemlékezést, csak nem ugyanarról az eseményről.
    10 évvel ezelőtt: a 2006/2007-es tanév a 80. évforduló jegyében zajlott. Már az előző tanév során előkészítettük az évkönyvet. Nyáron sikerült megszerkeszteni, egységesíteni az összegyűjtött anyagot. Ősszel nyomdába is került a „Jubileumi évkönyv”, amit 2006. november 17-én vendégeink és dolgozóink kezébe is adhattunk az emlékünnepség után. Az ünnepséget egybekötöttük a Fekete István Napok zárásával, az eredmények kihirdetésével, díjak, oklevelek, jutalomkönyvek átadásával. Az ünnepi műsort az akkori 5.a és 5.b osztály tanulói adták, 28-an. A tanító urat Kovács Krisztián 7.a osztályos tanuló alakította. Az elhangzó vicces, humoros versek mellett a műsor felidézte iskolánk történetének lényegesebb momentumait.
    Sok meghívott vendégünk volt: az iskola egykori diákjai mellett nyugdíjas kollégák is. Farkas Zoltán igazgató ünnepi beszédében szintén felelevenítette az iskola létrejöttének körülményeit, s az eltelt 8 évtized fontosabb eseményeit. Megköszönte Timkó Józsefnek – akkor már nyugdíjas kollégánknak -, hogy ösztönzött minket az évkönyv megjelentetésére, s megírta az iskola történetét. Az igazgató úr Józsi bácsit „az évkönyv atyjának” nevezte. Nem véletlenül, hiszen Józsi bácsi a többi nyugdíjas kolléga munkásságát is röviden összefoglalta. Volt diákokat kért fel, hogy emlékezzenek vissza az itt töltött esztendőkre.
Összeírta az iskolában tanító nevelőket, igazgatókat. Már a 75. évforduló alkalmából is cikket jelentetett meg a „Monori Strázsá”-ban. Természetesen sokan dolgoztak az évkönyv elkészítésében rajta kívül is, de Józsi bácsi nélkül nem készülhetett volna el ez a kiadvány. Az egykori kisdiákok nevén szólította a tanító úr a tanulókat: Haraszti Zsuzsánna, Pázsi Terézia, Magócsi Ilona és Erzsike. A műsor végén Pálinkás István 7.a osztályos tanuló egy felhívást olvasott fel. Kérte a jelenlévőket, hogy a régi – az iskolával kapcsolatos – dokumentumokat gyűjtsék össze és ajándékozzák nekünk. Sajnos alig kerültek kézzel fogható dolgok az iskola tulajdonába, viszont sok képet sikerült elmenteni a honlap galériájába a későbbiek során.
    Beszédét követően az igazgató úr - Józsi bácsival karöltve - átadta a megjelent vendégeknek a tiszteletpéldányokat. Öröm volt látni az egykori diákok illetve kollégák meghatódott arcát már az ünnepség alatt is, hát még mikor kezükbe vehették az évkönyv egy-egy példányát. Sajnos nem mindenki tudott eljönni a meghívottak közül erre az ünnepélyes alkalomra.
Akik jelen voltak, a dekorációt is elérzékenyülve nézegették az ünnepség előtt, sőt utána is. Az iroda melletti nagy faliújságon iskolatörténeti összefoglaló volt. A tárlókban pedig Józsi bácsi által gyűjtött régi képek, palatábla, tankönyvek, bizonyítványok sorakoztak.
    Az évkönyv felelős szerkesztőjeként szívesen emlékszem vissza ezekre az eseményekre, az izgalmakra és az örömre, megelégedettségre is. Ezúton is köszönöm az akkori résztvevőknek a segítséget, az együttműködést. Az ilyen alkalmakból sokat meríthetünk életünk során. Példa erre, hogy 2013. szeptember 1-jén - a tanévnyitón – újból felidéztük az iskola történetét. 15 osztály képviselője köszöntötte az iskola 15. igazgatóját, intézményvezetőjét: Hanyecz Anitát.
    A „+10 év”: a jövőnek, az utókornak – a 100 évnek – szól. Bízom benne, hogy – Csóka Gézához hasonlóan – lesznek olyan tanítványaink és kollégáink, akik a 100. évfordulóra készítenek és megjelentetnek egy kiadványt, egy újabb jubileumi évkönyvet vagy CD-t, DVD-t, ami akkor korszerű lesz, mert a 100 tényleg kerek évforduló, kerekebb, mint a 90.
    Kívánok az iskolának, a kollégáknak és a jelenlegi illetve későbbi diákoknak is erőt, jó egészséget és sok-sok sikert, jó eredményt. Olyan programokat, projekteket, műsorokat, rendezvényeket, kirándulásokat, amelyeket érdemes lesz majd megörökíteni és megjelentetni.
    A 10 évvel ezelőtti események aktív résztvevője; a jelenkor krónikása:

Pálné Gelniczky Mária tanárnő